Az ételintolerancia és az ételallergia különböző fogalmak.
De vajon melyik mit is jelent pontosan? Mit tehetünk a manapság egyre többeket érintő élelmiszer érzékenységek esetén?
Az ételallergia olyan kedvezőtlen egészségügyi állapot, amelyben az immunrendszer egy élelmiszer-összetevőre nem megfelelő immunreakcióval reagál. A leggyakoribb ételallergének közé tartozik a tej, a szója, a mogyoró, a kagyló és a tenger gyümölcsei.
Az ételallergiák és a közönséges allergiák kiváltó okok és tünetek tekintetében különböznek egymástól. Az ételallergia gyakran olyan tüneteket okoz, mint csalánkiütés, ekcéma, asztma, légzési nehézség vagy a súlyos, életet veszélyeztető reakció, az anafilaxia. A gyakori allergiák, például a pollenekre, poratka- vagy háziállat-szőrre való allergiák jellemzően olyan tünetekkel járnak, mint a tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés vagy bőrkiütések. Bár mindkettő az immunrendszert érinti, az ételallergiák általában súlyosabbak, és a kiváltó ok szigorú elkerülését igénylik.
Az ételintolerancia annak eredménye, hogy az emésztőrendszer képtelen lebontani bizonyos élelmiszereket, azok összetevőit. Az emésztőenzimek hiánya miatt következik be, ami megnehezíti az étel megemésztését. Az ételintolerancia kialakulásának esélye nagyban függ az emésztőenzimeink és a mikrobiom funkciók állapotától. Kihatással lehet a szervezet egy vagy több szervére, például a gyomor-bélrendszerre, a szív- és érrendszerre, bőr-, légző- és idegrendszerre.
Az intoleranciát okozó leggyakoribb élelmiszerek közé tartoznak a tejtermékek, a magas hisztamin tartalmú ételek (pl. sajt, banán, csokoládé), a glutén tartalmú alapanyagok és más élelmiszerek, mint pl. az alkohol, a koffein.
Az ételintolerancia befolyásolja az emésztőrendszert, ugyanis az nem tud feldolgozni bizonyos élelmiszereket. Ennek következtében hasmenés, gázok, székrekedés, hasi fájdalom és egyéb, a gyomor-bélrendszerrel kapcsolatos problémák alakulnak ki. Amikor bizonyos ételek vagy összetevők elégtelenül emésztődnek, és az adott személy rosszul érzi magát tőle, akkor azt mondják, hogy az illető intoleráns az adott élelmiszerrel szemben.
Ételintolerancia
- Az emésztőrendszer érintett
- Az emésztőrendszer képtelen lebontani bizonyos élelmiszereket
- A tünetek nem fenyegetik az életet
- Kis mennyiségű élelmiszer elfogyasztása nem okoz gondot
- Gyakori ételintolerancia tünetek:
hasmenés, hányinger, gyomorpanaszok, hasi fájdalom, migrén vagy fejfájás, gyomorégés, puffadás vagy gázok
Ételallergia
- Az immunrendszer érintett
- Az immunrendszer az élelmiszerekben lévő összetevőket tévesen fenyegetésnek tekinti, és így ellenanyagokat szabadít fel az ellenük való küzdelemre
- Az allergiás reakciók végzetesek lehetnek
- A tünetek kis mennyiségű élelmiszer elfogyasztása után is jelentkeznek
- Gyakori ételallergia tünetek:
ájulás, szédülés, viszketés a szájban, bőrviszketés, csalánkiütés, hasi fájdalom, hányás, hányinger, a nyelv/torok/ajkak duzzanata, orrdugulás, légzési probléma
Vizsgálatok igazolták, hogy az életmód és a környezeti tényezők károsíthatják az emésztőfunkciókat, a bélflórát is, valamint károsítják az immunrendszert. A bélflóra kedvezőtlen irányú változását azonosították, mint az egyik módot, amely révén a genetikailag hajlamosaknál túlzott immunreakció alakulhat ki. Bakteriális és vírusfertőzések, illetve a bélben lévő védő baktériumtörzsek csökkenése szerepet játszanak az ételallergiára vagy az ételintoleranciára való hajlam növelésében.
Hogyan befolyásolják a bélrendszeri mikrobák az ételérzékenységet?
- A jó baktériumok feltehetően szabályozzák és modulálják a bélbe kerülő élelmiszerfehérjékre adott immunválaszokat. Ez szerepet játszhat az indokolatlan gyulladás megelőzésében. Ha ez az egyensúly felborul, az immunrendszer túlreagálhat az élelmiszerekre, ami ételérzékenységet és krónikus gyulladást eredményez.
- Egyes bélbaktériumok segítenek az összetett szénhidrátok, fehérjék és zsírok lebontásában. Előfordulhat, hogy a szervezet nem dolgozza fel kellően az élelmiszer-összetevőket, ha a jó mikrobák kevesen vannak, vagy ellenséges társaik dominálnak. Ez több embernél puffadást, gázképződést, hasmenést vagy más hasonló, általában az ételérzékenységnek tulajdonított emésztési panaszokat okoz.
- A bélnyálkahártya védőgát funkciója megtartott az egészséges bélflóra mellett. De amint a bélflóra összetétele kedvezőtlenül alakul, a bélrendszer áteresztőképessége megnőhet, ami szivárgó bél szindrómát okoz. Ekkor emésztetlen élelmiszer-részecskék, toxinok a véráramba szivárognak, ami immunreakciót okoz, emellett növelheti az egyén érzékenységét bizonyos élelmiszerforrásokkal szemben.
- A barátságos bélbaktériumok által termelt rövid szénláncú zsírsavak közé tartozik a butirát, az acetát és a propionát. Ezek képesek gátolni a gyulladást és támogatni a bélrendszert. Ilyen baktériumok nélkül az egyén több bélgyulladást tapasztalhat, így hajlamos lesz az ételérzékenységi tünetekre is.
Egészséges belek
Fontos, hogy gondoskodjunk a számunkra kedvező baktériumfajok megfelelő táplálásáról, és kerüljük az azokat és a bélnyálkahártyát károsító tényezőket, valamint az emésztő rendszerünk számára túlterhelő ételeket, szereket.
Az egészségünket támogató mikrobák akkor tudnak életben maradni a bélben, ha elegendő rostot viszünk be, így elegendő táplálék áll rendelkezésükre. A bélben lévő jó baktériumok száma viszont csökken, ha valaki fokozott mennyiségű feldolgozott élelmiszert, telített zsírt, alkoholt vagy finomított cukrot fogyaszt. Az antibiotikumok túlzott használata, környezeti toxinok (pl. növényvédő szerek), vagy életmódbeli tényezők (pl. fizikai aktivitás hiánya) szintén a bélflóra kedvezőtlen irányú változásához vezethet, ami befolyásolja az élelmiszer-érzékenységet. A krónikus stressz a mikrobiom megváltoztatásával szintén hatással van a bélrendszer egészségére.
A holisztikus megközelítés részeként, az ételallergiák és ételintoleranciák kialakulásának megelőzésében vagy a tünetek mérséklésében, egyre többen fordulnak a probiotikus készítmények használata felé.
A Vetom készítmények Bacillus subtilis tartalmuknak köszönhetően, amely biológiailag aktív hatóanyagok termelése révén hatással van a bél mikroflórájára, támogatják a bélfalak épségét és regenerációját. Egyben a bélfalat károsítani képes kórokozó csoporttal szemben is hatékonynak bizonyultak. Így segíthetnek az emésztés harmonizációjában, a bélrendszer megfelelő sav-bázis egyensúlyának kialakításában.
