Vajon a különböző baktérium fajok, amelyek a probiotikum készítmények hatóanyagául szolgálnak, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek? Mik a főbb különbségek a különféle baktériumok szervezetünkre gyakorolt hatásai között?
A probiotikumokat olyan élő mikroorganizmusok kultúráiként definiálják, amelyek javítják a gazdaszervezet (ember és állat) saját mikroflórájának tulajdonságait.A probiotikumokat legtöbbször szájon át alkalmazva fogyasztják, és így hatásait a gyomor-bél traktusban fejtik ki, ahol befolyásolhatják a bélmikrobiomot vagy más néven bélflórát (baktériumok, archeák, vírusok, gombák és protozoák összessége). Azonban létezik más, bőr- és nyálkahártya felületeken való alkalmazási formájuk is.
A bélrendszerben a probiotikumok egészségre gyakorolt hatása számos különböző mechanizmuson keresztül érvényesül. Néhány ezek közül a probiotikus törzsek nagy részében közös, más mechanizmusok viszont csak egy adott mikróba fajra vagy törzsre jellemzőek.
A gyomor-bél traktusban segíthetnek:
- a bélmozgás javításával,
- antimikrobiális anyagok termelésével,
- a bélflóra összetétel normalizálásának elősegítésével,
- bioaktív metabolitok (pl. rövid láncú zsírsavak) termelésével,
- a vastagbél lumen pH-jának csökkentésével.
A fajspecifikus mechanizmusok között szerepelhet:
- a vitaminok szintézise,
- a bélbarrier megerősítése,
- az epesó-anyagcsere,
- az enzimatikus aktivitás,
- a toxinok semlegesítése.
Továbbá törzsspecifikus mechanizmus lehet:
- a citokinek termelése,
- specifikus immunmoduláló aktivitások,
- az endokrin- és idegrendszerre gyakorolt hatások.
Mivel a probiotikus hatás bizonyos baktérium törzsekre specifikus lehet, a klinikai alkalmazásukra vonatkozó ajánlásoknak törzsspecifikusnak kell lenniük. Ezeket a baktériumokat laboratóriumban célzottan szelektálják és azonosítóval látják el, így biztosítva, hogy a kívánt hatást elérő baktériumokat használják fel egy-egy készítményben.
Ezzel szemben a potenciálisan jótékony mikroorganizmusokban gazdag élelmiszerekben kevésbé szelektált baktérium fajták találhatóak. A fermentált élelmiszerek különböző mikrobiális kultúrák növekedése és anyagcsere-tevékenysége révén keletkeznek.
A joghurt specifikus Lactobacillus és Streptococcus baktériumok felhasználásával készül, tartalmazhat Bifidobacterium probiotikus mikroorganizmusokat is. Fermentált élelmiszerek közé tartozik számos sajt, a kimchi (koreai fermentált káposztaétel), a kombucha (fermentált tea), a savanyú káposzta (fermentált káposzta), a miso (fermentált szójabab-alapú paszta), a savanyúságok, a fermentált szűretlen almaecet.
Egyes fermentált élelmiszerek fermentálás után feldolgozásra kerülnek, és fogyasztáskor már nem tartalmaznak élő kultúrákat.
Az erjedés során is változik a jelenlévő baktériumok összetétele. Például egy a miso esetén a fermentáció megkezdését követően különböző időpontokban elvégzett mikrobiológiai elemzés kimutatta, hogy a fermentáció során Bacillus subtilis, Bacillus amyloliquefaciens, Staphylococcus gallinarum és Staphylococcus kloosii baktériumok voltak jelen, és csak a Bacillus fajok maradtak meg a végtermékben.
Élő baktérium vagy baktérium spóra?
Egy adott mikroorganizmus probiotikus aktivitása attól is függ, hogy mennyire tud érvényesülni a gazdatest által biztosított közegben. Hiszen a probiotikumoknak versenyezniük kell azokkal a kórokozókkal, amelyek kifejezetten a gazdasejtekhez tapadnak (pl. Helicobacter pylori, Clostridium difficile, bizonyos Borellia, Treponema vagy Spirilium fajok). A probiotikumoknak képesnek kell lenniük ellenállni a szervezetben lévő körülményeknek is, mint a gyomorban lévő nagyon savas pH-jú (2-3) közegnek, az emésztő enzimeknek, epesóknak, valamint a natív mikrobiom anyagcsere-termékeinek. Ezek elpusztítanak sok mikroorganizmust, beleértve a szervezetbe bekerülő probiotikumokat is.
A tejsavbaktériumokat, mint pl. Lactobacillus fajokat, széles körben használják probiotikus készítményekben ismert gyógyászati hatásuk miatt, azonban ezek a baktériumfajták sérülékenyebbek, kevésbé ellenállóak, és sokszor specifikus környezeti feltételeket igényelnek a szaporodásukhoz.
A mikrobiális spórák jobban ellenállnak a magas hőmérsékletnek, alacsony pH-értéknek és magas nyomásnak, valamint kedvező körülmények között gyors csírázásra képesek. Ez megfelelővé teszi őket probiotikumként való alkalmazásra ott is, ahol a tejsavbaktériumok alkalmazása nehézkes lenne.
A probiotikus spórák sokáig képesek megőrizni ezeket a tulajdonságokat szobahőmérsékleten vagy hűtőben tárolva.
Az élő tejsavbaktériumok károsodhatnak vagy életképességüket elveszíthetik bizonyos kedvezőtlen vagy nem optimális körülmények között. Ezért ezeknek a korlátoknak a leküzdésére ígéretes megoldást jelent a spóraképző probiotikus kultúrák alkalmazása. Közülük kiemelten fontosak a Bacillus nemzetségbe tartozóak.
A szénabacilus néven is ismert Bacillus subtilis a talajban általánosan fellelhető, képes a kedvezőtlen környezeti körülmények közti túlélést biztosító, ellenálló endospórát létrehozni. Amikor a körülmények kedvezőbbre fordulnak, a spóra kicsírázik, és egy új, vegetatív (szaporodó) sejt fejlődik belőle.
Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a Bacillus subtilis és a Bacillus subtilis spórák elősegítik a jótékony tejsavbaktériumok növekedését és életképességét az ember és egyes állatok bélrendszerében.
A spóraképző probiotikumokat már széles körben forgalmazzák emberi fogyasztásra, táplálékkiegészítőként, valamint állati takarmányokban is (pl. csirkék, sertések és akvakultúrák számára), többek között az állatok fejlődésének elősegítése és a kórokozók elleni védelem céljából.
A Vetom termékekben található probiotikus fajok Szibéria ökológiai szempontból tiszta területéről származó organikus baktérium kultúrákból származnak, amelyek előnyös tulajdonságait célzott szelekcióval erősítették.
Vetom probiotikus étrend-kiegészítők hatóanyagai a Bacillus subtilis rekombináns VKPM B-10641 baktérium törzs, a Bacillus amyloliquefaciens VKPM B-10642 (DSM 24614) és Bacillus amyloliquefaciens VKPM B-10643 (DSM 24615) baktérium törzs. Ezek a baktériumok több kórokozó csoporttal szemben is hatékonynak bizonyultak, mi hozzájárul ahhoz, hogy a szervezetben is hatékonyabban tudják kifejteni a hatásukat. Képesek túlélni a gyomor savas közegében. A bélrendszerben felismerik a kórokozókat, befolyásolják a vastagbél mikrobiális összetételét, majd kiürülnek a szervezetből. A Bacillus subtilis törzsek képesek a humán Alfa-2 leukocita interferon előállítására is, amely az immunrendszer kulcsfontosságú fehérjéje (mozgósítja a szervezet védekező rendszerét).
A probiotikumok világának egyre mélyebb megismerésével egyre jobban felismerjük a velünk együtt élő mikróbákkal való jótékony együttműködésben rejlő további lehetőségeket. Javasoljuk, hogy amennyiben az egészségünk megőrzésére vagy helyreállítására probiotikumok használata mellett dönt, tájékozódjon azok specifikus tulajdonságairól, és a kívánt hatások eléréséhez megfelelő készítményeket válasszon.
